Gyűlölet és szeretet avagy melyik programot hajtjuk végre

Gyűlölet és szeretet avagy melyik programot hajtjuk végre

Manapság alig lehet elmenni az élet különböző területein gyűlölet, mocskolódás, kioktatás, társadalmi, közösségi megosztottság nélkül, mert ezeket ontják ránk a közösségi platformok, egyes médiák és csatolt termékeik. Kérdem én, jó ez így? Kinek vagy kiknek a manipulációját kell elszenvednie az embereknek mások saját Önös érdekeinek megvalósítása céljából? Élhetnénk békében, szeretetben, de az túl unalmas.
Hogyan hat ránk ez az egész? A csecsemők amikor megszületnek, tiszta elmével -számítógépes nyelven, üres winchesterrel – látnak napvilágot, amit egyedül a túlélési ösztön irányít. Ha ekkor egymás mellé fektetnek több csecsemőt, akiknek különböző a bőrszínük – fekete, sárga, fehér, barna – nem észlelünk semmi gyűlöletet. Ha egymás mellett nőnek fel szeretetben, akkor képesek kiállni egymásért. Fontos hangsúlyozni a SZERETETBEN szót! De ez nem mindig így történik.

Érkezik a családba egy csecsemő, amely onnantól kezdve a környezetében lévő emberek reakcióiból, megnyilvánulásaiból, viselkedésmintáiból „építkezik”. Ennek a kis családi közösségnek óriási felelőssége van abban, hogy milyen „programokat” vagy gondolati alapokat ültet a kisgyerekben. Több filmet is lehet látni, arról, hogy a közösség hogyan hat az egyén gondolkodására. (pl. Amerikai História X, Hullám stb.) Mivé válhat egy olyan gyermek, ahol egy „izomagyú apuka” rasszista kijelentései vagy egy gyűlölködő anyuka, aki utálja a testvéreit, szüleit és szidalmazza őket folyamatosan mérgezik a családi környezetet? Az idő előrehaladtával a családi közösségből a gyermek kirepül, keresi magát az életben és már viszi is tovább azokat a viselkedésmintákat, amiket az otthonában „ráraktak”. Eljöhet a valahová való tartozás vágya és azokkal a közösségekkel, politikai platformokkal kezd szimpatizálni, amelyek hasonló nézeteket vallanak, mint amit „programként kapott” az otthonából, szűkebb környezetéből. Ezek a közösségek nem csak elmélyíthetnek szélsőséges gondolatokat, ideológiákat, hanem jobb esetben képesek pozitívan is befolyásolni az egyén gondolkodását. Ilyenek lehetnek a különböző hitközösségek, amelyeknek ha az élén nem politikai indíttatású vezető áll, mint a néhai Karol Józef Wojtyła azaz II. János Pál pápa, aki a szeretet és a hit igéjét hirdette és hitte is, akkor jó irányt vehet az egyén élete. Vannak más területek is mint pozitív közösségek. Ilyen lehet akár egy sikerközpontú, pozitív gondolkodás alapjait nyújtó network marketing. Mindegy milyen közösséghez csatlakozik vagy csak szimpatizál az ember, rányomja a bélyegét a gondolkodására, a dolgok megítélésére. Innentől kezdve, ha „rossz irányt vesz az ember” és nagyon azonosul ezekkel az eszmékkel, ideológiákkal, nézetekkel, akkor olyan szinten képes fanatizálódni, hogy beszűkíti rálátását a dolgokra, képtelen lesz reálisan megítélni a valóságot és annyira passzívvá, közömbössé válik, hogy már fel sem figyel,- fül becsuk – ha szeretett közössége hibákat követ el és ezek napvilágot látnak. Az egyén egyszerre tanúsít passzivitást, ugyanakkor fellép a fanatikus aktivitás, ha a szeretett közösségét negatív információval illetik. Ezen az úton végül elérkezik egy szemellenzős gondolkodáshoz, ami annyira beleég az egyénbe, hogy képes akár erőszakot is alkalmazni. Az az érdekes az egészben, hogy ezen folyamat során az egyén végig nem veszi észre, hogy befolyásolva van az érzelmein keresztül és nem a józan gondolkodása vezeti. Minden embernek kell, hogy legyen értékrendje. Ez az értékrend meghatározza, hogy mik azok a dolgok, amelyeket elfogad vagy elítél és ezeket nem írhatják felül a manipulációk.

Például elfogadom azt, hogy egy házasságon belül a két fél egyenlő jogokkal rendelkezik és elutasítom azt, amikor az egyik fél birtokként tekint a másikra és uralja azért, hogy a másik azt tegye amit ő mond. Elfogadom azt, hogy minden ember egyenlőnek születik nemi, faji, vallási stb. megkülönböztetések nélkül és elutasítom, ha valaki feljebbvalónak gondolja magát származása, vagyona, társadalmi pozíciója miatt. Elfogadom azt, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak és elutasítom azt, ha valaki a törvények felett állónak gondolja magát. Elfogadom azt, hogy a politika szolgálat és nem uralkodás és még lehetne sorolni tovább. Kinek mi fér bele.

Ezt a témát lehetne szélesebben is taglalni, de visszatérve az alapokhoz, tudomásul kell venni, hogy az ember agya olyan mint egy bioszámítógép, ami azt a programot futtatja, amit beleprogramoznak. Ezek után el lehet gondolkodni, hogy valójában kinek a programját futtatom magamban? Kinek a manipulációjában, önös érdekeinek programjában élek?

A felismerés maga a megvilágosodás, elvették a józan gondolkodást az emberektől. Ébresztő!

podium